A Csallóköz (szlovákul Žitný ostrov) a Dunától északra, Szlovákia délnyugati részén terül el, a Duna és a Kis-Duna, illetve Vág-Duna között. Pozsonytól Komáromig húzódik. A Kisalföld részét képezi. Legnépesebb települése Komárom. A Kis-Duna és a Duna régmúlt képéhez a vízimalmok sokasága is hozzátartozott, melyekből még a 19. században is több száz működött.
A Csallóköz Európa legnagyobb szárazföldi szigete. A folyók övezte síkság Szlovákia legtermékenyebb területei közé tartozik. Itt található Szlovákia legnagyobb föld alatti vízkészlete, a Duna föld alatti hordalékaiban. A terület termálvizeinek ásványianyag-tartalma igen kedvező.
Élővilág
Az itt élők ősfoglalkozása elsősorban a halászat volt. A legfontosabb halak: a viza, a harcsa, a ponty, a keszeg, a süllő, a csuka és egyéb kisebb fajok, például a vágódurbincs. Egykoron a térség egyik legértékesebb halfaja a viza volt. Ez a Fekete-tengerból a Csallóköz csendes vizeibe ívni felvándorló halóriás. A halakat a piacokon árulták. A bécsi halpiacon például külön standjuk volt a csallóközi vizásoknak.
A Csallóközben telelnek át az északi vadlibafajok, s a terület kedvelt élőhelye a vadkacsának, fácánnak, fürjnek, túzoknak és számos védett madárfajnak. A Duna ártéri erdeiben található a ritkaságszámba menő réti sas kiemelten védett fészkelőhelye. A fekete harkály, a szalakóta, a túzok, a gyurgyalag, a hattyúk is szép számban láthatók a térségben.